Jobb agyféltekés rajz

Nagyon régóta szerettem volna elmenni egy Jobb agyféltekés rajztanfolyamra , de valahogy anyagilag soha nem jött össze, aztán a nagylányom novemberben hazaállított egy kuponnal ami egy ilyen tanfolyamra szólt és indult is a szomszéd városban, így nem kellett sokat utazgatnom sem .
3 nap voltunk, és tulajdonképp nem rajzolni tanultunk hanem ahogy az oktatónk mondta , látni. Megfigyelni apró részleteket, nem bepánikolni attól hogy ceruza van a kezünkben, hogy nem egyben nézük amit le szeretnénk rajzolni hanem részletekben, És ami a legfontosabb , munkára bírni a jobb agyféltekénket .
Első nap kezdésnek le kellett rajzolni egy arcot ahogy akkor tudtuk , na ezeken a képeken már akkor is nagyon jól szórakoztunk :-) aztán különböző gyakorlatokat csináltunk, tükröztünk arcsziluettet, majd bonyolult girbe-gurba vonalakat , rajzoltunk letakart mintáról centiről centire haladva, rajzoltuk a kezünket vakon, hátat kellett fordítani a lapnak és úgy megfigyelni a kezünket, centiről centire és úgy vezetni a ceruzát nem oda nézve, ez egy visszatérő feladat volt. Aztán vonalakat másolni , kört, elipszist egy távolságra mindig kisebbet bele, aztán próbálgattuk a grafitokat, melyik hogy fog, satírozni vele, radírozni.

2. nap szintén rajzoltunk centiről centire, rajzoltuk a kezünket vakon és utána rendesen is ,tanultunk szemet festeni  meg hajat -szőrt tanultunk festeni és utána kaptunk egy oroszlánfotót amit le kellett rajzolni, magunktól. Na ez után én úgy jöttem haza hogy ez nekem az életben nem fog menni , aztán egész éjjel rajzoltam álmomban , vasárnap reggel nagy görcsell mentem a gyomromban hogy én biztos nem fogok tudni semmit rajzolni tovább.
Reggel első feladanak kaptunk egy női rajzfejet amit le kellett rajzolni és csak azt amit látunk a képen, na ez egész jól sikerünt , aztán megkaptuk Joe bácsit akit szintén le kellett rajzolni, itt kaptunk segítséget a szeménél, hogy hogy kezdjünk neki , ilyen lett :

Szemet próbáltunk többször is festeni

És ekkor jött el az idő hogy megkapjuk a képeket amiket szépen fotorisztikusan /remélem jól írom/ le kellett rajzolni , ahogy én látom , ahogy én akarom és egyáltalán úgy kezdtünk neki ahogy mi gondoltuk.
Majdnem 4 órát dolgoztam az enyémen , a képet kaptuk nem én választottam és eddig még mindenki felismerte ki van rajta .

Aki ismer tudja hogy sokmindenbe belevágtam már, ismerek többféle technikát, az ecsettel sem vagyok nagyon rosszban , de a ceruza az mumus volt eddig . Még 3. nap reggel sem hitte senki a csoportból hogy ő délután le fog tudni valakit rajzolni , én sem. a kép a bizonyíték, én nem mondom hogy jó , vannak hibái De Én rajzoltam! És előtte 3 de még 2 nappal sem voltam erre képes.
Köszönöm Imre Dezsőnek , és a gyerekeimnek akik végre megadták az utolsó lökést .
Aki teheti menjen el !